2012. július 16., hétfő

2.Vacsoravendégek

*Dorothy szemszöge*


Én is odamentem Anne mellé az ajtóhoz. 5 srác állt ott. Fogalmam sem volt arról, hogy kik ők. 


- Sziasztok. - köszöntem oda nekik mosolyogva én is. 


- Sziasztok srácok. Gyertek be. - jött oda Mrs. Gray is. 


- Szia Anne. Fogadd el ezt tőlünk. - mondta mosolyogva a göndör hajú srác és átnyújtott Mrs. Gray-nek egy üveg pezsgőt. 


- Jajj srácok, el is felejtettem. Ő itt a lányom Anne, és a barátnője Dorothy. - mutatott be minket Anne anyukája a srácoknak. 


- Én Harry Styles vagyok. - mutatkozott be a göndör hajú srác. - Ő itt Zayn Malik, Louis Tomlinson, Liam Payne, és Niall Horan. - mutatott végig a srácokon. 


- Na mi lenne, ha bejönnétek? - kiabált Anne apukája az asztaltól. 


Nem szóltunk semmit, csak bementünk az asztalhoz. Kicsit beszélgettünk a srácokkal, majd Anne anyukája szólt, hogy segítsünk behozni a vacsorát. Feltálaltuk, majd a pezsgő is elfogyasztásra került. 


- Anne drágám! - szólt Mrs. Gray a barátnőmnek. - A hűtőben van süti. Behoznád? - 


- Persze. De valaki tudna nekem segíteni? - kérdezte, majd Harry egyszerre felállt és bementek a konyhába. 






*Anne szemszöge*




Nem tudom miért, de megkérdeztem, hogy valaki tudna-e nekem segíteni, és Harry önként jelentkezett. Ez nagyon meglepett, de együtt bementünk a konyhába.


-Pont olyan szép vagy, mint anyukád. -mosolygott aranyosan Harry.


-Köszönöm. -pirultam el, majd kivettem a hűtőből a raffaelló szeletet.


-Hagyd csak, majd én felvágom. -mondta a srác, majd közelebb jött hozzám. A szívem azt hiszem jóval gyorsabban vert, az arcom is vörös lehetett, és a pillangók a gyomromban felébredtek. Azt hiszem, szerelmes vagyok. Legutolján akkor éreztem ezt, amikor Jack-el jártam, azaz több mint 1 éve. De persze meg kell majd ismernem Harryt.


Kiraktuk a sütiket egy tálra, és már indultem volna ki a konyhából, amikor Harry közelebb húzott magához, és mélyen a szemembe nézett. Elolvadok azoktól a zöld szemektől.


-Nem lenne kedved holnap elmenni valamerre? -kérdezte zavartan, miközben a száját harapdálta.


-De, szívesen mennék. -mosolyodtam el. próbáltam nem vigyorogni, bár ez nem tudom mennyire sikerült, mert szívem szerint ugráltam volna örömömben. -Tessék, itt a számom, hívj. -firkáltam le gyorsan a telefonszámomat.


-Mindenképp. -mosolygott felém, és kimentünk a konyhából.


-Na végre. Mi tartott ennyi ideig? -nézett felén kicsit idegesen Niall.


-Ne sértődj meg, mindig ilyen ha éhes. -nyugtatott meg Harry, majd visszaült Louis mellé.


-Na mi volt? -nézett rám izgatottam Dorothy.




*Dorothy szemszöge*


Elég sokáig bent voltak a konyhában. Mikor kijöttek láttam Anne szemén, hogy nagyon boldog. 


- Na mi volt? - kérdeztem meg egyszerre. 


- Áh semmi, csak holnap találkozunk. - mondta tök természetesen. 


- Ááááá. Ez neked semmi? Te hülye vagy. - nevettem. 


- Na és neked mi a véleményed róluk? - nézett rám felvont szemöldökkel Anne. 


- Hát jó fejek. - mondtam kicsit zavartan. 


- Na. Ezt már ismerem. Melyik tetszik? - 


- Egyik se. - mondtam és szerintem elpirultam. 


- Jó nem kérdezősködök. Ismerlek már. Előbb-utóbb úgyis elszólod magad. - 


- Na srácok, nekünk indulnunk kell. - állt fel Liam. 


- Anne, Dorothy! Kikíséritek a fiúkat? - kérdezte Mrs. Gray. 


- Persze. - válaszoltam. 




*Anne szemszöge*


Mielőtt kikísértük a srácokat egyesével megölelték anyát!. Kicsit ledöbbentem, hogy anyut szinte haverként kezelik, de mindenesetre ez persze anyunak jó, hiszen nem csak menager-banda kapcsolat van köztük.


-Na sziasztok lányok. -öleltek meg minket is egyesével a fiúk. Harry direkt a végére maradt.


-Szia. Holnap hívlak. -mondta, és az öleléshez egy puszit is társított.


-Sziasztok. -mondtam kicsit zavartan, és becsuktam az ajtót, majd egy nagyot sóhajtottam.


-Vörös a fejed. -nevetett a képembe Dorothy.


-Hát, ezek után, nem is csodálom. -kaptam egy puszit Tőle. -hangsúlyoztam az utolsó szót.


-Jó, azért csak ne bízd el magad. -húzott vissza a földre Do. -Na, de nekem mennem kéne, anyuék már várnak, bár szerintem az étteremben vannak, de a bátyámat is régen láttam.


-Jólvan, szia. -öleltem meg.


-Szia. Aztán majd mesélj. -mosolygott Do, és ő is elment. Anyuék már a szobájukban voltak, öcsém pedig már aludt, így én is követtem a példájukat, és elmentem a szobámba. Már majdnem elaludtam, amikor kaptam egy sms-t.


,,Jó éjt, álmodj szépeket. Holnap 2-re érted megyek, aztán beülünk a Starbucks-ba. Megfelel? :) xx. Harry "


Ismét ugráltam volna örömömben, de az álmosságtól nem ment, ezért csak hatalmas vigyorral visszaírtam, hogy: ,,Tökéletes, neked is jó éjt, puszi: Anne "


Ezek után, persze boldogan aludtam el, és már nagyon vártam, hogy láthassam Harry-t.






Na sziasztok. hamar meglettek a kommentek, és a tetszikek. Nagyon örültünk ennek, és azt gondoljuk megtudjátok csinálni a 3 kommentet, és a 3 tetsziket.Tehát akkor jön majd az új rész. Hajrá ;) Véleményeket is várunk, és nyugodtan írjátok meg azt is, ha valami nem tetszik. 
Puszi: Anna és Dorka

5 megjegyzés: